Az uniós pályázatok feltételeivel, szabályaival minden pályázónak tisztában kell lennie, hiszen csak ezek ismeretében tudnak felelősen olyan kötelezettségeket vállalni, amelyek legtöbb esetben több évre szólnak, és nem teljesítésük komoly szankciókat vonhat maga után.

A különböző jogszabályok sűrűjében azonban gyakran nem csak a pályázók, de maguk a pályázatírók is meg-megtorpannak. „Szerencsére” ilyen esetekben van lehetőség kérdések felvetésére a pályázat kiírói felé, akik leterheltségük miatt bár csak lassan tudnak, de igyekeznek minden kérdésre választ adni. Ez eddig tényleg korrektül és biztatóan hangzik, a valóságban azonban sok esetben ennél sokkal nehezebb helyzetben van az, aki pályázásra adja a fejét. Félreértés ne essék, nem az a célunk, hogy elrettentsünk bárkit is a pályázástól, de azt sosem árt tudni és jól észbe vésni, hogy az bizony gyakran kemény megpróbáltatások elé állít minket . Sokan támadják a pályázatíró szakmát, de valószínűleg nem látnak bele azokba a nehézségekbe, megoldandó problémákba, megválaszolatlan kérdésekbe, amelyek közül néhány egy példán keresztül a cikkben felsorolásra is kerül.

Az új pályázati kiírásokkal, azok feltételrendszerével kapcsolatban felmerülő, néha a képtelenség és a mi türelmünk határát is súroló problémákat egyik kedvenc pályázatunk, a „Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése” című kiíráson keresztül mutatjuk be, mely esetében a felhívás feltételeinek megfelelő projektek mintegy 4.700.000 forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

Az ominózus kiírás a főállású őstermelőket, mezőgazdasági termelőnek minősülő főállású egyéni vállalkozókat és a szociális szövetkezeteket hivatott támogatni annak érdekében, hogy gazdaságukat olyan módon legyenek képesek fejleszteni, mely hozzá járul a vidéki területeken a jövedelemszerzés és a foglalkozatás erősítéséhez. A cél valóban nemes és jó, de kicsit elmélyedve a kiírásban hamar lelombozódik a pályázni vágyók kedve. Nem csupán azért, mert több ellentmondás és hiba található benne, hanem azért is, mert az előírások alapján elgondolkodtató, vajon hány mezőgazdasági termelő felel majd meg valójában az előírt feltételeknek?

És akkor felsorolásszerűen a kedvromboló feltételek:

A pályázatot CSAK azon főállású őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő főállású egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek nyújthatják be:

- Akik üzemmérete a támogatási kérelem benyújtását megelőző naptári évben 3000-6000 euró STÉ érték közötti. Ha üzemméretük ettől egy picit is kisebb vagy nagyobb volt, akkor már nem jogosultak a pályázásra;

- Pályázhatnak azok is, akiknek mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és Annex 1 termék feldolgozásból származó árbevételük 3000 és 6000 euró közötti volt a benyújtást megelőző üzleti évben, de ha ez ettől kicsit is kevesebb vagy több volt, akkor az is kizárja őket a pályázati lehetőségből;

- Annak ellenére, hogy a pályázati kiírás úgy fogalmaz, hogy a pályázónak a benyújtás időpontjában kell főállásúnak lennie, az adott, pályázatot koordináló hivatal válasza alapján valójában már a benyújtást megelőző évben végig főállású őstermelőnek kellett lennie. Ha csak egy napig is ez a főállású jogviszony megszakadt, akkor a pályázónak a pályázaton való részvétele nem lehetséges.

- A pályázati kiírás 9. sz. melléklete azon szankciókat foglalja magában, amelyek akkor lépnek érvénybe, ha a pályázó az adott feltételt nem teljesíti.

Kérdésünk az, hogy pontosan milyen vállalások nem teljesítésére gondol a kiíró? Az üzleti terv részét képezi ugyanis egy pénzügyi terv is, amelyet 5 évre előre a pályázóknak el kell készíteniük, benne pedig tervezni szükséges árbevételt, költségeket, ÁFA-t, értékcsökkenést és még sok más pénzügyi dolgot. A szankciós melléklet alapján tehát ezektől a betervezett összegektől 10 %-nál nagyobb mértékű elmaradás a támogatás ötödének visszafizetésével jár.
Gondoljunk bele, minimum jövőbe látónak kellene lennie annak, aki ki meri jelenteni, hogy a jelenlegi ÁFA-kulcsok a jövőben nem változnak, hogy a ma betervezett értékcsökkenési leírási kulcsok 5 év múlva is ennyiek lesznek, és a vállalt árbevételt (a 10 %-os mozgástérrel) is minden gond nélkül ki tudja a pályázó csikarni a gazdaságából. A legmegdöbbentőbb pedig az, hogy nagyobb beruházási pályázatok esetében sem sújtják ilyen szigorú előírások a pályázni szándékozókat.

- A projekt területi korlátozása szintén sok, egyébként alkalmas pályázót kizár a pályázás lehetőségéből, hiszen a 10.000 fő feletti településről pályázók csak akkor szállhatnak a támogatásért ringbe, ha az életvitelszerű tartózkodási helyük a település külterületén volt előző év január 1-én.

A pályázati felhívás további érdekes részleteire is szeretnénk fényt deríteni. Egészen pontosan az alábbiakra:

- A pályázati kiírás 3.4.2 pontja rendelkezik a fejlesztéssel érintett ingatlanról. Ez alapján amennyiben az üzleti terv ingatlanon történő beruházást is tartalmaz, támogatás abban az esetben folyósítható, amennyiben a fejlesztéssel érintett ingatlan(ok) tulajdoni viszonyai az ÁÚF c. dokumentum 7. pontjában foglaltaknak megfelelnek, és a projekt szempontjából ennek megfelelően rendezett tulajdoni viszonyokat a támogatást igénylő biztosítja, igazolja legkésőbb támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg. Felmerül a kérdés, hogy ha a pályázó éppen a támogatás segítségével szeretné az adott ingatlant megvásárolni, és azon fejlesztést végrehajtani, akkor hogyan tud jelenleg igazolni bármit is az ingatlannal kapcsolatban??

- A korábban már említett szankciós táblázatban található az alábbi kitétel is: „Ha a kedvezményezett nem nyújt be 4. év végére kifizetési kérelmet a támogatási összeg fennmaradó 25%-ára, úgy köteles az addig kifizetett támogatási összeget visszafizetni”. A pályázati kiírás 3.2.1 pontja azonban úgy fogalmaz, hogy a pályázóknak legkésőbb a támogatói okirat kézhezvételétől számított 4. év végére kell elérniük a kötelezően vállalt 6000 euro STÉ értékű üzemméretet, vagy ezzel egyenértékű nettó árbevételt. Aki valóban a 4. év végére teljesíti a vállalását, az hogyan tud szintén a 4. év végéig a támogatási összeg fennmaradó 25 %-ra kifizetési kérelmet is benyújtani?

Cikkünkben csupán egy kiírással kapcsolatban felvetődött néhány kérdésre világítottunk rá, amelyek a pályázásban tapasztalattal nem rendelkező pályázók figyelmét akár el is kerülhetik.