PályázatiFórum: Miért választottad ezt a szakmát? Fiatal nő lévén milyen motiváló tényezők játszottak szerepet abban, hogy mezőgazdasággal foglalkozz?
Judit: Szerintem a mezőgazdálkodás nem is szakma, hanem életmód. Aki ezzel foglalkozik (főleg az állattenyésztés, állattartás) az tudja, hogy olyan szinten beépül az ember életébe, hogy nem is tud mással foglalkozni. Nincs szabadnap, ünnepnap, betegszabadság. A szénát akkor is be kell hordani, ha már nincs kedvünk, vagy erőnk. Ha ellik a tehén karácsonykor, nem mondhatjuk azt, hogy ma szabadságot veszek ki. Igazából csak az látja át mindezt, aki beleszületik ebbe az életformába. Valaki idővel vagy úgy dönt, hogy elmenekül ebből a típusú életmódból más területre, csak jószágot és földet ne lásson, vagy pedig benne marad és szívvel-lélekkel csinálja. Én is beleszülettem és benne maradtam. Persze gyerekként én is elmenekültem volna, de az állatok szeretete erősebb volt. Középiskola után állatorvosi pályára szerettem volna menni, de ez sajnos nem sikerült, ezért a Debreceni Egyetemen állattenyésztő agrármérnök diplomát szereztem. A főiskola után csak irodai munkát kaptam, mint a legtöbb agrármérnökként végzett nő, de hamar rájöttem, hogy az iroda számomra egyenlő a börtönnel. Az egyetemen a lótenyésztés volt a fő szakom és persze a ló a nagy szerelmem tehát ezt követően ebben a szakmában helyezkedtem el. Évekig lovardákban dolgoztam itthon és külföldön több országban is. Közben a Jóisten mellém sodorta a páromat, akivel egyetemen ismerkedtem meg és ő is gazdálkodó családból származik. Ettől kezdve nem volt kérdés, hogy mivel fogok foglalkozni a jövőben. Tőle tanultam meg a méhészkedés alapjait is, amelyet szintén szívvel-lélekkel csinálok. Külföldön is együtt dolgoztunk, és hazatelepedés után közös gazdálkodásba és méhészkedésbe kezdtünk. Külföldi és persze hazai tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy az emberek nagyon eltávolodtak a természettől és a földtől is, és ennek sajnos szemmel látható jelei vannak a világban. Mi szeretnénk természetközeli, fenntartható életet és gazdálkodást folytatni, ami nem is olyan egyszerű, legalább is kezdetben.
PályázatiFórum: Melyik évben nyújtottad be a fiatal gazda pályázatot, és milyen tevékenységek indítását tervezed megvalósítani az elnyert támogatás segítségével? Melyek a fő céljaid az üzemeltetési időszak alatt?
Judit: 2014-ben nyújtottam be a pályázatot, és első körben nem nyertem, majd decemberben levitték a ponthatárt, és így sikerült elnyernem az összeget. Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy első körben a ponthatár 103 pont volt a nyertes pályázatoknál. Én 100 pontot értem el, tehát 3 ponttal lemaradtam, melynek oka elvileg az volt, hogy nem csatoltam a dokumentumok közzé a lakcím kártyám másolatát, ezért vesztettem éppen 3 pontot. Ez azért érdekes, mert a pályázati anyag beadása előtt többször ellenőriztem a beadandó dokumentumok listáját, amelyet nem csak én néztem át!
A pályázatomban az állattenyésztés dominál. Fő tevékenységem a méhészet, emellett szarvasmarhatartással, és -tenyésztéssel, ló- és nyúl tenyésztéssel, valamint kukorica termesztéssel foglalkozom, és ezeket a tevékenységeket szeretném a jövőben is folytatni. Célom az üzemeltetési időszak alatt egy olyan komplex gazdaság kialakítása, amely több lábon áll és hosszú távon is gazdaságosan működtethető.
PályázatiFórum: A pályázat benyújtásához igénybe vetted pályázatíró szakember segítségét vagy saját magad készítetted a pályázatot?
Judit: Mivel nem sok fogalmam volt a pályázatokról és a pályázatírásról a fiatal gazda pályázat előtt (ilyen hasznos információkat nem tanítanak az egyetemen), így nem volt kérdés, hogy „szakemberhez” fordulok. Ez is nehéz dolog, mert nagyon sok ember nevezi magát pályázatírónak, aki valójában csak a jutalékra vár és mögötte sem tapasztalat sem valós tudás nincs. Sajnos fiatal és tapasztalatlan lévén én is mellé nyúltam, és nem a legjobb pályázatírót választottam, amely később több bonyodalmat is okozott. Azt hittem, hogy csak azért, mert ő is szakmabeli, jobb minőségű pályázatot készít majd el a számomra. Ennek ellenére mondhatni csapni való munkát végzett. Pl.: a pénzügyi tervem sem jó, és sem az én, sem az ő könyvelője (aki a pénzügyi tervet készítette) nem érti mi miért van benne. A pályázatíró gyakorlatilag egy előző nyertes pályázatban kicserélte a neveket, a szöveges részeket pedig én egészítettem ki a pályázatban. Természetesen a pályázatírás díját ennyi munkáért cserébe is elkérte. Nagyon fontos, hogy csak hozzáértő emberrel készíttessen az ember pályázatot. Legközelebb már én is sokkal körültekintőbben választom meg, hogy kire bízom ezt a fontos feladatot.
PályázatiFórum: Milyen nehézségeid adódtak a pályázat elkészítése során?
Judit: A pályázatíróról már beszéltem…Problémám volt viszont azzal, hogy a feltételek megváltoztak az előző évhez képest, mert a méhészet a gazdaságnak csak 50%-át tehette ki. Ezért ki kellett találnom, hogy a méhészeten kívül mivel is szeretnék még foglalkozni. Utólag nem is baj, hogy így alakult, mert a maximális üzemméret esetében ez közel 300 családot jelentett volna, amit nagyon soknak tartottam. Kisebb üzemméretet kialakítani szerintem nem gazdaságos, már csak a járulékfizetési kötelezettség miatt sem, mert a támogatásból 5-6 millió megy vissza az államnak járulék formájában. Az EUME táblázat alapján tehát ki kellett számolgatnom, hogy milyen állat- és növény fajtával érhetem el a megfelelő üzemméretet, ami a jövőbeni bevételi követelményeket is teljesíti majd, hiszen tudtam, hogy a pénzügyi tervben tett vállalásaimat teljesítenem kell. Azt hiszem a pályázathoz szükséges többi előírás teljesítésével nem volt problémám. És hogy jót is mondjak a pályázatírómról, a többi dologban nagyon segítőkész volt, és azóta is az.
PályázatiFórum: Mennyi idő alatt bírálták el a pályázatot? Elhúzódott a bírálati idő?
Judit: A kérelmet 2014.05.13-án nyújtottam be és az első, elutasító határozatot 2014. szeptember 17-én kaptam meg. A második, kérelemnek helyt adó határozat 2014. 12. 17-én érkezett meg. A második döntésig tehát 7 hónapot kellett várni. A határozat hatálybalépésének ideje 15 nap volt, így a döntésről szóló határozat 2015. január 3-án lépett hatályba. A pályázati kiírásban foglaltak szerint a működtetési időszak a határozat jogerőre emelkedését követő évtől indulhat, amely az esetemben a 2016. január 03-át jelentette volna, vagyis csak ettől az időponttól kezdve indíthattam volna el a gazdaságomat. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azonban lehetővé tette, hogy eldöntsem, hogy 2015 legyen az 1. évem. Ehhez csupán egy nyilatkozatot kellett az MVH-hoz benyújtanom, így már ebben az évben elindíthattam a vállalkozásomat.
A méhcsaládjaimat áprilisban, a méhészeti szezon elején már sikerült megvennem, vemhes üszőt is lehet ilyenkor vásárolni, amely ellést követően rögtön növeli az üzemméretet.
A cikksorozat 2. részében Juditot a vállalkozása megkezdésének első lépéseiről kérdezzük. Ezt követően kitérünk arra is, hogy milyen nehézségei merültek fel a gazdaság indításakor.